Interjú Gyimesi Lászlóval, a KLTE új elnökével

Szeptember elején tisztújító közgyű;lést tartott a Kispesti Labdarúgásért Támogató Egyesület, amelyen új elnököt választottunk. Majd 300 meccset játszott a Kispestben, nyert öt bajnoki címet. Van valami, amit kiemelne az itt töltött időszakból, amire a legbüszkébb? Tizennégy évet töltöttem Kispesten, leszámítva három hónapot, amikor Győrbe „számű;ztek”. Nem emelnék ki semmit, ez a tizennégy év életem legszebb tizennégy éve volt, és nem csak azért mondom ezt, mert fiatal voltam, és fiatalon minden nagyon szép, hanem mert nagyon jó csapatokban is sikerült játszani! A mai fiataloknak talán furcsa, de Önök még UEFA Kupa negyeddöntőt is játszottak, az Internazionale csapatát is kiejtve, akkoriban ez még így mű;ködött… Lehet, hogy furcsa, de nemcsak az Intert, de az Ajaxot is kiejtettük, játszottunk a Real Madriddal, és nem egyszer előfordult, hogy még tavasszal is a nemzetközi kupában szerepeltünk, és rendszeresen október-novemberben még játszottunk a nemzetközi kupákban. Ha jól tudom, manapság mint szurkoló rendszeresen ott van a csapat meccsein, mi a véleménye a mai Kispestről? A viszonyokat a klub szempontjából nem nagyon ismerem, ez egy fél év múlva lehet, hogy másképp lesz.

A csapat pedig egy tehetséges, fiatal gárda, csak rajtuk múlik, hogy mi jön ki belőlük. Mi a véleménye a fiatalokról? Baráth Botond Üllői úti térdelős fejese a hőskorban is csettintésre adott volna okot… Igen, ha ezt egy nagy nyugati bajnokságban csinálja, akkor naponta ötször leadták volna a tévében. A csapatban sok a fiatal, végre az akadémia is kezd beérni, fontos, hogy rendszeres játéklehetőséget kapjanak. Beszéljünk az tisztségéről! Hogyan ismerte meg egyáltalán a Kispesti Labdarúgásért Támogató Egyesületet? Ugye rendszeresen járok Honvéd meccsekre, Horváth Laci pedig, aki az előző elnök volt, jó barátom, és még nagyon sok embert jól ismertem, így kerültem kapcsolatba az egyesülettel. És miért tartotta fontosnak, hogy belépjen, és aktívan tegyen a KLTE-n keresztül a Kispestért? Mert ismerem és teljes mértékig egyet is értek a KLTE célkitű;zéseivel, és mindent szeretnék megtenni annak érdekében, hogy talán hathatós segítségemmel ezeket meg is tudjuk valósítani. Önön kívül várható, hogy más régi kedvenc is felbukkan, hogy segítsen a kispesti labdarúgásnak? Igen, reményeim szerint a régi nagy kedvencek is visszatérhetnek, mint Esterházy, Nagy Anti, Garaba, Gujdár Sanyi, Pál Józsi így hirtelen, remélem, nem sértettem meg senkit, akit most kihagytam. Kemény fába vágta a fejszéjét, ahogy mondani szokták. Egyáltalán, milyen helyzetben van most a KLTE? Még nekem is tájékozódni kell, de szeretném minél hamarabb megismerni a lehetőségeket és jogköröket.

Az biztos, hogy egy egyedülállóan összetartó, remek társaságról van szó. Vannak már tervei ettől függetlenül? Mik a legfontosabb feladatok a közeljövőre nézve? Nem fontossági, hanem időrendi sorrendben emelném ki, szeptember 29-én lesz a Tichy Kupa, az Egyesület tagjai és támogatói megkoszorúzzák régi nagyjaink sírjait, aztán jön a hagyományos Kispest Karácsony. Na és nagyon nagy esély van rá, hogy egy Honvéd foci múzeumot is nyithatunk nemsokára. Erről a múzeumról lehet már valamit tudni? Hol tart a szervezés? Az önkormányzat pozitívan viszonyul az ügyhöz, mi pedig gőzerővel dolgozunk a felmerült feladatokon. Egy megfelelő méretű; helyiséget is biztosítanak, amit köszönhetően a felajánlásoknak, már akár holnap is be tudnánk rendezni. Leül majd a fanatikusokkal illetve a klub képviselőivel? Igen, mindenképpen szeretnék megismerkedni a szurkolói csoportok vezetőivel, szeretnék kialakítani egy egységes jövőképet, ebben számítok rájuk. Hemingway úrral már találkoztam, és nagyon pozitív volt a beszélgetésünk.

Ez utóbbiról van valami, ami publikus? Minden publikus, én nem szeretnék itt titkolózni. Két nagyon pozitív dolog ütötte meg a fülem, az egyik, hogy mindenben támogatja a KLTE-t. A másik, hogy amennyiben emelkedik a nézőszám, úgy befedné a stadiont! Jelenleg nem büszkélkedhet nagy taglétszámmal a KLTE. Hogyan változtatna ezen? Nem szabad elfelejteni, hogy az Egyesület tagjai mentették meg a viharos időkben a kispesti labdarúgást a megszű;néstől, erre a fiataloknak és az időseknek is emlékezniük kell és büszkén gondolni a „nagy elődökre”. Nagyobb nyilvánosság esetén több emberhez el tudunk jutni, ezért igyekszünk majd az internet adta lehetőségeket jobban kihasználni erre a célra. Ezen felül személyes találkozásokkal szeretnénk felvenni a kapcsolatot a régi, de már nem aktív tagokkal, illetve a belépni szándékozókkal. Mi az, amivel egy év múlva elégedett lenne, ha ugyanígy leülnénk? Azzal lennék elégedett, ha a fent vázolt dolgok már mögöttünk lennének, és új célkitű;zések után kellene nézni!